Azt álmodtam, hogy a Dákót meghúztam, és hagyok elérhetőséget. Megint későn feküdtem, de azért valamicskét aludtam. Kitakarítok, és jön értem a volt edzőm, aki a napokban felajánlotta, hogy elhozhatnék vele Dunaharasztiból egy tűzhelyet. Első gondolatom: azért csak megmutattam a Testakadémiás évek alatt, milyen kemény vagyok. 😊 Csak szeretne kizökkenteni. Első utunk a Wizz Air félmaraton rajtszámok átvételéről szól. Ezt is jelnek veszem, hogy üzen: kezdjek versenyezni. Meg is beszéljük, hogy hamarosan fogok velük menni 10K-ra. Most szerintem a felét is nehezen tudom lefutni. Útközben meglepően jót beszélgetünk.
Majd mindezek után elvisz ebédelni a Belgába. Meggysör, lazac... mindjárt elalszom. Jó volt kizökkenni.
Hazaérek, látom, egy csomag oda van téve a kerítésre. Összeszorul a szívem. Megérkezett a nyakvágó maratonos pólója, amit még a kórházba szerettem volna bevinni neki. Az az üzenet áll benne, hogy mielőbbi felépülést kíván a sportegyesület. Még szívet is rajzoltak a végére.
Feszülök a számlák miatt. Mindent ő intézett. Kb. azt sem tudom, melyik szolgáltatónál vagyunk. Nagy nehezen meghekkelem a mail fiókját, majd kinyitom a gépét, és el van mentve. Nézem, MVM számla, utólagos elszámolásról. 789 Ft. Ó, bagatell, akkor nyomok egy próbát, hogy Zsolti neve, én számlaszámom. Beírom a mezőbe a PIN kódot, és rányomok az utalásra. 2 perc múlva... ez milyen PIN kódot kért? Nézem a mail címet: full kamu. ÓÓÓ, anyám! Ez igen jól fog menni. Kártya letiltva. Ennyire béna nem lehetek. Befejeztem. Ma dühös vagyok, hogy itt hagytál az intézendőkkel, de bele fogok jönni.