Két hete történt a nem várt fordulat, amikor az állapota válságosra fordult. Még mindig nem tudom felfogni, hogy négy éven keresztül küzdött a csecsemőmirigy daganattal, hogy fél tüdővel sportolt, túlélte a boka- és csípőműtétet, a perforált vakbélműtétet, az övsömört és a nyaki ciszta eltávolítását.

Nehéz elhinni, hogy mindezek után most az autoimmun betegsége – vagy talán a tüdőgyulladás, amit biztosan meg sem tudnak mondani – gyűri le. Olyan méltatlan küzdelem ez. Ma újra tudtam sírni, és jólesett. Annyira hiányzik a délutáni telefonhívás: "Cukókám, mikó' jössz?"